A méhek által átalakított számos méhészeti termék, ősidők óta ismeretes. Ezek ma is közismerten forgalomban vannak, úgy a táplálkozási, mint gyógyászati hasznosságuk folytán. Így például a méz, a virágpor, vagy a méhgyanta (propolyce). Ezen méhészeti termékek alapját a méhek természetes formában találják a környezetükben. De azokat már a begyűjtés alkalmával, előbb minősítik hatásosságaik szerint. Például a virágokon található nektárokat a méhek megválogatják a minőségük, édességtartalmuk, illataik szerint, majd mézzé alakítják, tárolják. Végül is azokat az igényeik, a szükségeik szerint, fölhasználják . Így van ez a környezetben található növényi gyanták esetében is. A méhek megtalálják növényeken kiizzadt, virágbimbókon kifakadó gyantafolyadékokat a minőségeik szerint. A szipókáikkal fölszívják, miközben, a saját nyálaikkal keverik. Majd, azokat haza hordják, szükség szerint szinte azonnal, különféle módon, formában, fölhasználják. Például, a kaptár belső falait bevonják, a repedéseket betömik, a lépkereteket nem csak bevonják, de a fölfüggesztési vállaik mentén alaposan beragasztják. Ily módon a tömegesen fölhasznált gyantákból ugyancsak nagy mértékben és állandóan áramlik, terjed a gyanta Pheromon illata, a kaptártérben.
Következésképpen, az ily módon, a gyantaillatokkal telített térben él a méhcsalád egész éjjel. De így nappal is a fiasítás és a gondozó személyzet részén. Ezen jellegzetes kaptárillatok azonban nem kerültek a kaptártérbe véletlenül , és nem tegnap ! Állítólag így volt ez már közel 80 millió évvel ezelőtt is. Nem hiába a Balt-i tengerparton, gyantába ragadt méheket találtak megkövesedve. De már az emberi őskorban, « Isteni » csodálatos egészségvédő, gyógyító tulajdonságairól volt nevezetes a méhgyanta. Ez a hírnév ma is, egyre inkább terjed. Minden bizonnyal, nem ok nélkül. Lehet, hogy így a méhek között is? Márpedig a méhek, és minden bizonyára, nem légből kapott hírnév szerint alkalmazzák a gyantát és az abból kiáramló pheromone illatokat.
Ma az emberek között is nevezetes ,és terjed a méhgyanta alkalmazása. A korszerű ipar, méhek által begyűjtött gyantát tudományos módon, eszközökkel elemezik, átdolgozzák majd, általában, a legtöbb esetben , leginkább kenőcsök formájában forgalmazzák. Megjegyezhető ugyancsak, hogy a természetes gyantát, más formában ugyan, de a méhek is átdolgozzák, na és persze ugyancsak alkalmazzák, de nem úgy, ahogyan azt a természetben találták . A kaptártér belső felületeit szigorúan « befestik » , kenőcsözik a saját maguk által előkészített, gyártott gyantás kenőccsel. Így ezt a lehető leghamarabb,! De ők, tesznek így, tudományos vizsgálatok nélkül, és minden bizonnyal, nem ok nélkül! A természetben talált és begyűjtött válogatott cikk, a gyanta, közel sem élelmiszer . Mindezek ellenére nagy mennyiségben begyűjtött termék. Ésszerű és tárgyilagos megítélés szerint történik az így tehát, nem energiafogyasztási okokból, mi lehet más mint egészségvédelmi okokból?
Ma már közismert tény : méhgyantából párolgó gázok, illatok nem csak kellemesek, hanem fertőtlenítők is, egyben gyógyító tulajdonságokkal is rendelkeznek. Így a kaptártérben lebegő méhgyanta illatokkal terhelt levegőnek egészségvédő, gyógyító hatást is lehet tulajdonítani. De ma még, számok, tudományos bizonyítékok hiányában a kaptár feromonokat még maguk a méhészek se alkalmazzák legalábbis így a saját egészségük védelme céljából !
Valójában a méhcsalád szokásai szerint, a fiasítás a kaptártér közepén kap elhelyezést. Itt ugyan főleg a fiasítási pheromonok, illatok vannak többségben. Míg, a fiasításon, körös-körül, teljes mértékben a méhgyanta pheromonjai bőségesen uralkodnak. Íly módon, a fiasítás, szinte egy védő elszigetelt légtömegben nevelkedik. Esetleges fertőzési veszélyek ebben térben szinte teljesen kizárva. Hatalmas egészségvédő illatburkolat garantálja a fiasítás egészségét. Ugyanakkor védi a fiasítás szolgálat egyedeit is. De nem csak, hanem védi mindazok egészségét is akik a kaptártérben foglalatoskodnak. Közöttük azok is, akik pontosan gyanta gyűjteménnyel, nektárral, virágporral, ivóvízzel kívülről érkeznek ! A kaptártérbe érkezve, a pheromonok hatására szinte fertőtlenítődnek ők is.igy ez minden zümmögő méhcsalád esetében, kivétel nélkül és sok tíz millió év óta. Történik az a mai méhészek szeme láttára. Valahányszor kaptárt bontanak, ömlik a méhgyanta illat ! A méhésznek eszébe se jut, föl se teszik a legfontosabb kérdést : miért így ez, és mi haszna ?
Ha így igaz, akkor . . . ?
Tegyük fel, hogy a méhgyanta illatokkal telített légtér az egészségvédelem terén nyert előnyök a méhcsaládban igazoltak. Ebben az esetben az is feltehető, hogy ugyanazon jelenség érvényben van más élőlények, az emberek esetében is. Nos ha így, akkor több mint érdemes lenne olyan helységeket szobákat építeni, előkészíteni, amelyek légterében a méhgyanta pheromon illat uralkodik. A szobák falait, plafonját, bevonni, befesteni vékony méhgyanta oldattal , időnként többször is. Legyenek az ilyen helységek előszeretettel használva, abban aludni, de akár élni is. Elvégre is az egészséges embereknek is jobb, biztonságosabb, egészség védett légkörben élni !
Állítólag, szlovén méhészek, ilyen irányú próbálkozásairól is lehet hallani. Vendégszobákat rendeztek be a kaptárjaik fölött! Mi méhészek is, a lakásunkban élhetnénk ilyen, de még sokkal jobb egészségi körülmények között ! Mennyivel inkább így lenne , abban az esetben amikor a szoba falai, plafonja is méhgyantás falaiból is kaptárillatok áramlanak bőségesen ? Érdemleges tanulságok is származhatnának az ilyen gyakorlatból! Ilyen berendezett szobákban, könnyebb a lélegzés, nyugodtabb, mélyebb az álom, hatásosabb a pihenés , egészségesebbek az életkörülmények .Míg a mai korszerű ember világában, szinte csakis a ragályos betegségek kórházában szokásos, egészségvédő fertőtlenítő elővigyázatosságok alkalmazása a légtérben. Számtalan mesterséges, fertőtlenítő kémiai termék a használatban ; közöttük egyesek akár maguk is veszélyesek, de hol a méhgyanta ? Holott, ezzel a méhek által előállított, természetes anyaggal, rendkívül hatásos egészségvédelem nyerhető ! De nem csak a kórházakban, de az otthonokban is így lenne, de senki figyelmet nem szentel ilyen lehetőségekre ! Még csak a méhészek között se, magam is így! Holott, nálunk méhgyantából nincs hiány, ráadásul nem kerül semmibe ! De nem csak elismerni, hanem alkalmazni is ésszerűnek, rendkívül hasznosnak mutatkozna. Ha így ez a kaptártérben, de hogyan a hálószobánkban?
A magam részéről máris lenne egy elgondolásom! A használatban lévő kaptárjaimat átlag 2- 3 évenként leváltom. A vastag gyantát lekaparom, majd a kaptár belső falait gázlámpával kiégetem. No persze a külső falait is, de azokat csak 15 évenként. Remekül tartósít, vannak 30 – 40 éves kaptárjaim tökéletes állapotban! Csodálatosan bódító illatokkal telített ilyenkor a műhely. De miért ne abból a hálószobámban is? 84 évesen, ma már kevesebbet, és rosszul, álmatlanul alszok, hamar kifáradok! Fennmaradt kaparék méhgyantám egy bádogból kaptárfedél tálcába gyűjtöm. Hogyan kihasználni azt a saját egészségem védelme érdekében? 1. Elgondolás: a méhgyanta tálcát kicsit felmelegítve, erős kaptár illatok szabadulnak föl. Akkor azt lefekvés előtt az ágyam alá csúsztatom!
No persze sok más elgondolást is érdemes lenne fölvetni, képzelődni. A méhész is ajánlhatja “kaptárillatosított” vendégszobáit előnyösen. Mi több a vendégfogadók, a hotelek is így! Ez utóbbi esetben rövid időn belül világméretű jó hírnév származhat. Különösen így, ha tudományos kísérletekkel is kimutatható lenne a kaptárillatok alkalmazásainak előnyei! Íme máris egy felhívás a kutatók, a szakintézményeik, figyelmébe. Siker esetén a méhgyanta feromonok, akár kórházi alkalmazására is sor kerülhet Következmények : Nem csak egészségvédelem, de a magyar méhészeti ágazat foglalkozottságának nagyméretű növekedése, más foglalkozási ágazatokra várható kiterjedése. Nem utolsó sorban érdemleges méhészeti többlet jövedelmi forrás lehet!
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2016 február 18