Elképesztő pontosítások az atka irtás körül! ( 2 )
Mint egy korábbi írásomban (2015/4) már jeleztem, Yves le Conte, mint Michel Belin
francia méhészeti kutatók, az élősködő varroa atka, rendkívül figyelemre méltó
eljárását észlelték, a méhcsalád életében. Az eset nyomatékos figyelmet érdemel az
élősködő atka elleni küzdelemben. Egy részlet, röviden: a megfigyeléseik szerint az
élősködő csak alig néhány órával a lárvasejt lefedelezése előtt lopakodik be
szaporodásra, az általa kiválasztott sejtbe. Így jár el különleges előszeretettel,
különösen a here lárvák esetében. (több mint 70%-ban) A kutatók, ezen állításaikat,
megfigyelésekkel, gyakorlati tényekkel bizonyítják. Ezek a tények gondolkodóba
ejthetnek, több, hozzám hasonló kíváncsit.
Jó, jó, de honnan tudja az atka pontosan, mikor kell belopakodni a sejtbe?
Számolja a napokat, a lárvafejlődési órákat? Annyi bizonyos: az élősködő pontosan
„értesült” a helyzet alakulásáról. De honnan és hogyan szerzi az idevonatkozó
értesüléseket? A képzelet gazdag méhész morfondírozhat így. A valóság azonban
sokkal egyszerűbbnek bizonyul. A nemrég végzett megfigyelések, felmérések
szerint, maga, az érett, “felnőtt “ lárva akaratlanul jelzi életkorát, érettségét? Tesz így
nem csak különleges pheromonok kisugárzásával, de egyben természetesen,
különleges rezgések jelzésével is. Ezek a jelek, természetesen a lárvagondozó
méhegyedek értesítésére szolgálnak. Vajon elegendő lenne ezen jeleket az atkának
is csak éppen felismerni? Valójában minden bizonnyal több mint elegendő.
A kutatókszerint már maga a frissen született pete is, a maga különleges rezgésével, jelzi létezését, hollétét, testének fejlődési korát. Állítólag a méhcsalád tagjai, különösen a
fiasítás gondozók pontosan tudják, hol helyezkedik el a fiasítási övezet, mikor fog
megszületni a pete, milyen a lárva életkora, milyen minőségű, és mennyiségű
táplálék szükséges. Ahogy nőnek az újszülött lárvák, oly mértékben növekednek a
rezgéseik, élelemszükségleteik. Végül is amikor valóban „felnőttek”, a sejtek
lefedelezésére várnak. Továbbra már nincs is szükség élelemre, etetésre. Eljött az
idő, amikor azt jelezni kell az etetéssel foglalkozó méhek felé: ”Felnőttem, nincs
szükségem élelemre! Tessék, lehet fedelezni” Ilyen különleges értesüléseket jelez,
terjeszt maga körül az érett lárva. Ugyanakkor az erősen jelez, különleges pheromon
illataival is, úgy mint a „mutált” különleges rezgéseivel. Ily módon, nem csak család
tagjait értesíti, hanem a szaporodni kívánatokkal telített atkát, szinte magához vonza,
megbűvöli.
Történnek, ilyen folyamatok, folynak ilyen értesülések a méhcsaládban a
méhek természetes létfenntartása érdekében, és minden bizonnyal nem az élősködő
értesítésére. Ugyanakkor, ezen jelenségnek az atka irtás, gyérítés oldalán rendkívül
jelentőséget lehet tulajdonítani. Ezeket a különleges értesüléseket „felfogja” az atka is,
arra szinte vadászik, és ezek alapján jár el. Ily módon, pontosan a lárva
kifejlődésének megfelelő időben, szinte az utolsó pillanatban, a befedelezést
megelőző órákban lép közbe, lopakodik be a kiválasztott lárva sejtjébe.
Különben, honnan „tudja” az atka, hogy neki előbb pontosan ilyen
értesülésre van szüksége, a saját fiasítása elindítására? Ösztönszerűleg? Milyen
meggyőződésből jár el így? Avagy előzőleg szerzett, avagy kapott különleges
értesülések alapján? Minden esetre rendkívül kritikus pillanatnyi helyzet, úgy a
„felnőtt” lárvának, mint az atkának! Ez utóbbi tehát képes az érett lárva kikiabált
speciális értesüléseit „felfogni”, megérteni? Olyan, szinte pillanatnyi különleges
értesülések ezek , amelyek csakis a fedelezést megelőző órákban (12-20 H,
időtartam) alkalmaz a felnőtt lárva. Ezek persze rendkívül fontossággal és
pontossággal bírnak úgy a méheknek, mint az atkának. Ez utóbbi a sejtek peremén
közlekedve, leselkedve figyeli, várja, vadássza a jelzéseket. Honnan, melyik sejtből
hallhatók, észlelhetők a várva várt jelek? Legalábbis az atka szaporodási műsora is
pontosan akkor és azzal kezdődik, akkor kell belopakodnia a felnőtt lárva mellé a
sejtbe. A kíváncsiak szemében máris és természetesen fölmerül néhány kérdés ezen
különleges eljárás folytán. De miért nem járhatna el így korábban, bármikor,
legalábbis, nem csakis, és kizárólag a lárvafejlődés utolsó nyitott óráiban?
Két ésszerű okozat, magyarázat kínálkozik. A lárvák tápszere folyékony és
ragadós, ráadásul nem az élősködők eledele, vagyis alkalmatlan egy új atka
nemzedék nevelésére. A szaporodni kívánó atka anyának tehát „tudomása” van
ilyen kelletlen helyzetből származó hátrányokról? Nem valószínű érvelés? Ilyen
tudomással felruházni az atka képességeit? Ellenben annyi bizonyos, hogy a
lárváknak felszolgált tápláléknak erős illata van. Úgy látszik pontosan ezek az illatok
messziről felismerhetők az élősködők által, bár legyenek azok, és egyben,
egyenesen visszataszítók. Legalábbis a szaporodni kívánó atkának szaporodási
helynek alkalmatlan, ha nem egyenesen életveszélyes. Ugyanakkor a herelárvák
élelmének magasabb tömegéből, erősebb illatok terjengenek a kaptárban. Ugyanígy
a herelárvák nagyobb testtömegéből erősebb feromonok áramlanak a fiasítási
övezetben. Még biztatóbbak az onnan érkező erősebb herelárva testrezgések. A
szaporodni kívánó atkáknak az ilyen értesüléseket tehát könnyebb felfedezni,
követni. Ily módon kerülhet többségbe, a herelárvák alkalmazása 70%? Mialatt
közönséges lárvák fiasítása háttérbe szorul. Az így áramló értesülések által az
anya atka is befolyásolt, és természetesen követi az erősebb, a biztosabb illatokat,
úgy mint az erősebb rezgéseket. Amikor pedig megszűnik a lárva táplálása, nincs
többé lárvatáplálék illat. Ésszerű, részarányos helyzet. Minden bizonnyal nem
atkatalálmány! Ily módon kerül az atka anya, az esetek többségében a heresejtek
közelébe, majd így kerül azok alkalmazása többségben. Ezen eljárás ésszerűségét
(de, nem a tudatosságát ) igazolják okozott szaporodási, élet biztonsági, feltételek,
előnyök. Az atka anya tehát közel sem a heresejt alkalmazásából várható előnyök
„tudatában „ cselekszik.
Vajon történik az így, már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint az atka
szaporodási időszakasza jobban megfelel a herelárvák fejlődés időszakaszának is?
Márpedig a herefiasítás kifejlődéséhez több idő szükséges. Abból a nagyon sok is,
de a kevés is káros lehet az atka fiasítás kibontakozásához. Hosszú időtöltés
alkalmával ugyanis az elsőszülött leszármazottak, sok időt vesztegelve bezárva,
veszélyes, legalábbis kellemetlen helyzetbe maradnának a lefedett lárvasejtben. Az a
„jó”, amikor, az újszülött atkák csakis a méhecske megszületésével, a lárvasejt
felbontásával lépnek ki az életbe! A here lárvasejt lefedelezése viszont kényelmes
zavartalanságot, élelmet, (a lárva vérével ) létbiztonságot szolgáltat az
atkafiasításnak. Ismét felmerül a kérdés: mindezen feltételekről természetesen nincs
„tudomása” a petéző atkának, se a leszármazottaknak? Miért, mégis így történik,
honnan az indító ok?
Valójában az újszülött atkáknak nem gond a bölcső sejtet elhagyni, onnan
kimászni, miután rögvest érkeznek oda takarító méhek. Nem nehéz azok hátára
felkapaszkodni akár a helyszínen. Igaz ugyan, a herelárva nevelkedési ideje egy
kicsit hosszabb, de egyben kényelmesebb és ugyanakkor biztonságosabb. A
szaporodni kívánó atka azonban minden bizonnyal nem megfigyelő méhész módján
morfondírozik. Őt csakis biztos, és észlelhető, felfogható, jelek késztetik
ténykedésre. Közöttük olyanok is amelyeket ma még képtelen észrevenni a
méhész? Így pld. a méhanya friss petéinek rezgésjelei.
Amikor egy méhész vizsgálgatja a fiasításos kereteit, már tapasztalja azok
különleges, jellegzetes fiasítás illatának zsúfolt tömegét. Ezeket a pheromonokat
pontosan a lárvák állítják elő. Amikor egy lárva felnőtt, “megérett”, akkor
kinyújtózkodik. Ezzel az eljárással egyben különös “érettségi” pheromonokat áraszt ki
magából. “nem kérek élelmet, tessék lehet lefedelezni!” Ilyen „undorító” illatokkal
távolítja el magától a táplálni akaró méheket. Ugyanakkor, a kinyújtózkodás folytán
megváltozik a hangja, a személyes rezgése is: “mutál”, különös, etetőméheket
eltávolító rezgéseket sugároz. Egyben, megváltozik, megerősödik a testéből kiáramló
pheromon illat is. Különleges illat, amely valójában a többi illatokkal keveredve
terjeng a kaptárban. Történik az így elsősorban gondozó egyedek befolyásolására;
No lám, ilyen illatokra, rezgési értesülésekre vadászik az atka is! Azokat tehát képes
megkülönböztetni, helyhez kötni, majd célszerűen felhasználni. Csakis a felnőtt
állapotba került lárvák képesek ilyen különleges rezgéseket sugározni. Ezen két
értesülés (phéromone + rezgés) segítségével ér célba hibátlanul, az atka eljárása.
Sorsforduló időszak úgy a lárvának, mint az atkának, Az atka szaporodásának
kiinduló pontja! Hogyan megzavarni, felborítani ezen önműködően kialakult
bonyolultnak tűnő rendszert, atkairtásra?
A70-es évek közepén, az én méhesembe is beszöktek az élősködők.
Gyérítésükre, először, egyszerű illó olajok alkalmazása volt a divatban. Volt is annak
némi hatása. De amikor kiderült az alkalmazás elégtelen hatásfoka, akkor leváltásra
kerültek. Ezek a „nemes” illó anyagok, tömeges áradata, ugyan megzavarta a varroa
tájékozódását, de csak részlegesen. Nem véletlen mert ezek az illatok, semmiben se
zavarták a rezgésértesüléseket, vagyis az érett heresejt különleges hangját,
hangszínváltását, „mutálását „. Ez utóbbiak felismerésével az atkának sikerült túlélni az
illó olajokkal keltett zavarokat! Ez az eset is igazolja egy feltétel ésszerűségét: a
kaptárban, két különböző természetű értesülés, egyidejű jelenléte a döntő! Az egyik
értesülés igazolja a másikat és megfordítva. Igazi, atka irtás, legalábbis hathatós
gyérítés, pontosan akkor remélhető, amikor a szaporodni kívánó atkákat, két
félrevezető értesüléssel, (rezgés + pheromone) hamis útra, sikerül terelni.
Újabban, az Avignon-i kutatóintézetben Dr Yves le Cont, valamint a
Nottingham-i egyetement, Dr Bencsik Márton kezdeményezésével és vezetésével,
újabb kutatások, kísérletek folynak ebben az irányban. Magam is érdekelt a 84 éves
korom engedelmével. A mellékletben, egy saját elképzelés, és saját felépítés alapján,
átlátszó „plexiglas”-ból készült „Dadant 10 „ szabványméretű kaptár látható. Így a
kísérleti eljárások esetenként, szemmel is megfigyelhetők, felmérhetők. A kísérleti
kaptár, rendeltetése szerint, ezen írásban emlegetett elméletek igazolására is
szolgál. Szeretnénk beindítani az első kísérleteket még évad folyamán. Maga a
kísérleti kaptár már Nottingham-ban van, ahol az első szermentes atka irtási
kísérletek, tanulmányozása lesz a rendeltetése. Természetesen igyekezni fogok
beszámolni az eredményekről, legalábbis www.europaimehesz.atv.hu honlap
hűséges olvasóinak. Megérdemli, egyetlen, bátor, szak-honlap, amely rendszeresen
leközli írásaim. Jár el így, amikor azok között esetenként vannak olyanok is, amelyek
nehezen elviselhetők. Ezért váljék a honlap becsületére
Ezen írás is, szabadon továbbítható!

Joseph.bencsik@free.fr 2016. június