Bencsik József

Amilyen mértékben elöre halad az atka szaporodási eljárásainak, pontosabb ismerete a kaptárban, szinte olyan mértékben nyilik lehetőség, az élősködő kártevésének csökkentésére. Alapvető kérdés, csak az ,milyen atka ellenes szerek lesznek akkor forgalomban az eljövendő évadok alatt? A hivatalos, felügyelő EU szervek, mint ANSES intézet Francia földön, már ugyancsak nyilvánosságra hozták az úgynevezett, atka ellen használható, hivatalosan engedélyezett szerek listáját. Közöttük szerepel 12 féle gyártmány szer. Lásd a mellékletben. Mindegyik szernek ugyanakkor megvan a maga alkalmazási módszere. Ugyancsak a szükséges védekező felszerelések, kellékek használata, ki- ki, az okozott veszélyek szerint. Szerencsére senki nem fog alkalmazni tizenkettő szert a szükséges védekező kellékeket egyszerre! No lám, az EU méhészek, válogathatnak, a szerek és módszerek között! Mindegyik a maga különleges méhészeti felszerelése, kötelező feltételeknek felel meg ! Van amihez csak kesztyűt kell használni, de olyan is amihez gázálarc, szemvédő is szükséges. De szinte semmi védekező kellék, se feltétel nincs előírva, magának méhcsaládnak! Hacsak nem az adagolás mennyiségének, valamint az alkalmazás idő hosszának, felügyelete. A kémiai összetétel nem számít, mindaddig, míg nem hullanak méhek is a kontrol lemezre. Elégedjen meg a méhcsalád az engedélyezett szerekkel, na és persze védekezzen, ahogy tud. Nem a szergyártó dolga ? Míg a kezeléseket, évenkét kétszer ajánlatos elvégezni. Miközben az élősködő, újra és újra fölszaporodik, így ez évtizedek óta !
No persze nagy az aggodalom a méhészek között, mivel, nem tudni pontosan, melyik alkalmazott szer, milyen hatást vált ki a méhcsalád életfolyamatára. Szerencsére a hivatalos szervizsgáló laboratóriumok garantálják a szer elviselhetőségét. Ugyanakkor a szabály előírja maga a méhész egészségi feltételeinek, betartását. Végülis, ily módon szavatolja egyrészt a méhésznek másrészt méhcsaládjainak életét. Ezek hiányában a méhész részére, szinte csakis káros hatású eljárás lehet a kilátásban ? Mi több, egyes szerek használati utasítása máris védekező felszereléseket, akár gázálarc, kesztyű , védőszemüveg viselésére kötelezi az alkalmazott. No persze nem így a méheknek ! Mi több, az alkalmazott szer egyenesen rájuk zúdul, de nekik a szerek gyártói nem ajánl semmiféle védekező eszközt, még kevésbé gázálarcot, pedig úgy tudott azok is lélégzenek. Ugyanakkor senki szergyártó nem szavatol termék hozam emelkedést !
Márpedig a méhcsalád életének bonyolultsága, szervezeti fölépülése, rendkivül kifinomult formában működik. A legkisebb zavar, komoly nehézségeket okozhat, sok esetben, akár elkerülhetetlen károkat. Következés képpen, az alkalmazott szerek hatására, többé, kevésbé fölborulhat a család szervezete, a munka beosztás. Mások eltájolódnak, megbetegednek, lecsökken a létszám, a hozam képesség. Na persze, a méhészek között, sokan akik, észre se veszik a kissebb káros jelenségeket. Megcsappan a méz hozam is, de pontosan nem tudni mennyi lett volna ha nincs atka özön. A méhcsaládban azonban már, többé kevésbbé, fölborult rend! Például a kívül, belül, munkaképtelen, és eltájolódott egyedeket helyettesíteni kellene. A munkabeosztás ugyan állandóan felügyelet alatt a családban de most máris, a hirtelen és váratlanul kialakult atka okozta hiányok szerint sürgősen, és állandóan újra, és újra kell szervezkedni. De hogyan történhet az akkor, amikor az alkalmazott szerek hatására maga a munkabeosztó rendszer is, eltájolódott a családban? No persze ez már nem szergyártok gondja? De talán a méhész se akar tudni rola?
Na, és, még akkor szóba se került, az atka okozta számos rendellenesség, mint a betegségek, a kellemetlen mellékhatások fölsorolása, magyarázata. A téma felvetése azonban ezen írás keretein kivül áll. Annyit azonban érdemes megjegyezni, és elismerni hogy az atka özön elviselése, rendkívül veszélyes helyzetet okoz a méhcsaládban, végűl is a méhcsalád pusztulását. Maga az a tény amely szerint az atka “csípése”, vérszívása a lárva testén, ugyancsak súlyos betegségek, fertőzések forrása, kiindúló pontja! Ezen vitathatatlan tényt azonban ugyancsak illő lenne számításba venni, az ajánlott és szavatolt atkairtó szerek alkalmazásában.
No persze nincs gond! Állítják a tizenkettő fajta, szavatolt atkairtószer gyártói! Az ajánlott eljàràssaikkal, remek, ha nem, majdnem tokéletes atkapusztulàs vàrhato! Nos ha így, akkor nincs is szükség tizenkettő változatra. Talán az alkalmazási módszer és az eszközök változata lenne a lényeg, a döntő, a gázállarc használatát előírók hatásosabbak lennének? Miközben a szerek alkalmazási feltételekhez, tanácsok, szigorú szabályok is kapcsolódnak. Mindegyik szer gyártója a saját gyártmányát tukmálja. Miközben, közöttük valamennyi ajánlat, a méhcsaládra akar ráerőszakolni, valami idegen, oda nem illő, zavaró szert. Pontosan nem tudni a méhekre mennyire elviselhető, milyen mértében kàros az ajánlott szer, de atkairtás hatásossága érdekében szükséges kaptárban. Természetesen a szerek ajánlóinak állítása szerint igen kevés, ha nem semmi zavaró hatás, nem várható! A lényeg, tehát kizárólag az atka irtásának foka, és nem a méhcsaládnak okozott zavarok?
Elképzelhető e, atkairtás, szerek alkalmazása nélkül ?
De egy magamféle, kémia tudatlan, műkedvelő méhész, képzeletében, kaptáridegen szerek alkalmazása a méhcsaládra, egyenesen fölháborító. Úgy tűnik az, annál is inkább, mert elképzelhető, atkairtás, szerek nélküli is! Ilyen eljárás létezik ősidők óta a mezőgazdaságban! Egy valóságos eszmény: Kártevő irtás csapdázással! De valójában, ma (2017/07) az Országban, ilyen méhészeti eljárás ismeretlen, legalábbis, sehol nem emlegetett. Szinte így az bàrhol az EU ban! Legalábbis sehol nem találtam a szakmai hirdetésekben atkacsapdázási kinálatot. De, ott már mindenütt megtalálható a tizenkettő hivatalos atkairtó szer. Azok alkalmazása, legyen az bármelyik, a legjobb esetben is, csakis zavaró és kellemetlen, esetenkét egyenesen káros lehet a méhcsaládra. Ugyanakkor megjegyezném, hogy végülis, az útóbbi időkben, a csapdázási elgondolás körül kezdeményezések a kilátásban, nem csak Lyonban, és Avignonban, vagy Nottinghamban is de lehet az így máshol is, csak éppen nem nyilvánosan. Miért ne így Magyarszágon is, egyszer csak, a hivatalosan is szavatolt atkairtó szereken túl, azok fölött, egy “csalillatos” csapdázási ajánlat is fényeskedne? De, sehol, még a méhészeti szaklapok, se szakirodalom, nem emleget ilyen eljárásokat. Holott a gyűmölcstermelők esetében, szinte ősidők óta divatban az ilyen eljárás. Lásd például a “Csalomon” csalétekeket, módszereket ! No persze, azok, kivül állnak a szergyártók érdekein! Ők a saját szereik gyártásáből élnek?
Nos, ha màr az atka szaporodási folyamata az előző írásaimban leirt formában zajlanak le, akkor elegendő lenne ilyen értesítő, csalogató “játékot” lejátszani, nem a felnőtt lárva sejtjének bejáratánál, csak egy kicsit odább, egy csapdában, a megfelelő feltételekkel, megfelelő időben! A feltevések szerint, különleges, fölerősített illatjelekről, van szó. Magam is, e jelenségek alkalmazásában hiszek! Az évad folyamán ebben az ágazatban végzett próbálkozásaim alkalmával azonban nem sikerült olyan csalillatot alkalmaznom, amely hatásosságát bizonyítani is képes lett volna. Míg, a rovarirtó csapdázás első számú magyar hőse a “Csalomon” intézmény, sajnálkozva, írásban jelezte (15/05/2017): ilyen atkacsalillat nem létezik a terméklistájukon. A továbblépési ajánlatomra nem jött visszahatás, vagyis, részükre a dolog érdektelen. Hàt igen, de létezik, tizenkettő féle atkairtó szergyártmány, mind EU szavatolt, és mind külföldi! No lám, elégedjünk meg azokkal? Ugyanakkor a csapdázással történő eljárás, előnyei ma is magasan a többi fölött. Valami vitathatatlan ésszerűség csillog abból! Sehol hátrány, semmi féle kaptáridegen anyag használatban. Az eljárás működhet megszakítás nélkül, az egész évad alatt. Semmiféle védekező eszközre, eljárásra nincs szükség! Nos akkor mirre várunk ? Van pénz újabb atkairtó szerek kutatására, gyártására, de sehol egy ajánlat az atka csapdázásához szükséges csalillat fölkutatására?
Leközölhető, továbbitható
joseph.Bencsik@free.fr 2017 november