Az atka kullancs ellen? Még a 86. életévemben érkezve se vagyok képes megállítani képzelődéseimet. Az utóbbi időkben már arról álmodok, hogyan megállítani az atkajáratot a méhesben, legyen az kémiai szerek nélkül. A méhek ugyanis kétségbeejtő helyzetbe kerültek az utóbbi időkben. Most már nem csak a virágokat járva, mérgeződnek a természetben, hanem a kaptáron belül is, ráadásul maga a méhész védekező vegyszeres eljárásai folytán. Legyen elegendő megállapítani a számos, és tömeges mérgek alkalmazását, már csak az atkairtási téren is. Közel se véletlen ha évenként egyre magasabb a méhcsaládok kipusztulási arányszáma. Így lesz az bővebben továbbra is ! A“kétlábú humanoid emlősök “ egyre szaporodnak, egyre nagyobb területeket használnak föl a megélhetésükre. Ugyancsak megjegyzendő, hogy ezen megnövekedett élelemtermelő területek kihasználása, a termelés, először is kémiai szerek alkalmazásával történnek. Az így nyert magasabb terméshozam ugyancsak a kémia szerek alkalmazására ösztökélnek. Évek múltán időnként kiderül egy-egy kémiaszer alkalmazásának káros hatása. Ilyenkor, de legtöbb esetben azokat újabbak, más szerek váltják le. Hát akkor hogyan elkerülni a veszélyeket, ha nem véglegesen lemondani a szerekről? No lám, a csapdázással végrehajtott védekezés az atkák ellen, azon módszerek közé tartozik, amely szerencsésen elkerüli a szerek közvetlen fogyasztását. Igaz ugyan, a magyar nyelvben az illatszereket is szereknek nevezik, de már nem így az illatokat! Azt viszont már mindenki tudja mert tapasztalta is, hogy az illatok hatásokat váltanak ki, legyenek azok, visszataszítók, vagy éppen vonzók. Így az, a kaptáron belül is, atkák esetében is. Nekik szinte egyetlen látási, tájékozódási lehetőség, az illat. Márpedig az élősködő pontosan tájékozott, nem csak időben, de helyben is. Könnyedén fölismeri azokat a lárva sejteket, különösen azokat, amelyek érettek, felnőttek, és lefedelezésre várnak. Csakis az ilyen sejtekbe történhet az atka petézése. Oda már nem járnak etető, zavaró, tápláló egyedek, ragacsos élelemmel! Oda kell petézésre belopakodni és nem is akármikor, adott időben a sejt befedelezése előtt, alig 24 órával. Na jó, de honnan tudja az atka, mikor jött el az idő belopakodásra? Ja kérem, mi sem egyszerűbb, mert az időpontot maga a felnőtt lárva jelzi. “Eljött az idő, már felnőttem”. A továbbiakban nincs szükségem táplálékra, be kell fedelezni a sejtemet! Ezt az értesítést “kiabálja” nem kérek táplálékot! Tesz így különleges feromon illatok árasztása segítségével. Ezt a különleges illatot ismeri föl a petézni kívánó atka is! Az élősködőnek, így már csak meg kell találni a sejtet, amely már elkezdett ilyen különleges illatokat árasztani. Ezt a különleges illatfelismerési képességet természetesen örökölte a jelen atkanemzedék, ki tudná megmondani hány évmillió évvel ezelőtt, de a lényeg az hogy az ma is hatásosan működik! Nos, ha ez valóban így, akkor működjön így az élősködő csapdázására is! Az eljárás hatásossága nagyban függ a legtökéletesebb csalillat előállításának beindulásával. Természetesen a csapdázási siker függeni fog maga a csapda szerkezeti felépítésétől, alkalmazásától is! Az élősködő kullancs, a tájékozódó képességét, persze nem tegnap találta, de ő már azzal született, ki tudná megmondani hány millió évvel ezelőtt? Feltehető, hogy amennyiben a varoa kullancs elterjedésére csak most néhány évtized óta került sor, annak oka feltehetően nagyrészt a méhészet egyre iparosodó kiterjedése. Valójában a modern méhészeti módszerek alkalmazása folytán kerülhetett arra sor. No persze mindezek ellenére, visszatérni a hagyományos méhészeti módszerek alkalmazására, közel se mutatkozik ajánlatosnak! Keresni, találni kellene olyan hatásos atkairtó módszereket, amelyek nem kémiai szerek alkalmazásával mentesítené a méhcsaládokat! Ilyen szermentes atkaellenes alkalmat kínál egy hathatós csalillattal elvégzett lépre csaló csapdázás. Már, a Méhész Újság 2018/03 számában olvastam Szöcs Gábor egy érdekfeszítő írását a “fiasítási illatok” címén, amely írás folytatása is megjelent a 2019. januári számában is. Miközben jómagam pedig, már maga az atkacsapda kialakításán próbálkozok. A csalillathoz méltó csapdát is nem csak elképzelni, de már időközben annak megvalósításán is fáradozni is érdemes! Egy kicsiny csapdaminta (25x25x2,5 mm) is elkészült. A kicsinysége folytán, a kaptárban, egyszerre több helyen is, akár tíz példányban is alkalmazhatók. Így az a különböző fiasítási kereteken, vízszintesen helyezve, de akár a keretek között függőlegesen fölfüggesztve is nagyszerűnek ígérkezik. De miért ne a keretek alatt is, habár ott, a kisebb forgalom folytán, alacsonyabb hatásfok várható. Időközben Szöcs Gábor Úrral, a Növényvédelmi Intézetben sikerült fölvenni a kapcsolatot mail- üzenet segítségével, még januárban. Amennyiben sikerülne előállítani hatásos csalillatot, akkor a kis csapdákkal már a tavasszal azokból, kaptáronként egyszerre, akár több tíz vizsgálatot is el lehetne végezni, méghozzá, különböző csalillatokkal! Ily módon könnyen és gyorsan megtalálható lenne a leghatásosabb csalillat! Miközben más elgondolások, elképzelések is forognak a fejemben, ami a hatásos csalillat felfedezését illeti. Sajnos a kémia, a kémiai kísérletek nem tartoznak a szakmai képességeim közé. Így legföljebb csak az elképzelt alkalmazási eljárás jöhet számításba. Jó, jó, annyit már tudunk, hogy a csalillatokat a felnőtt lárvák gyártják. De, jómagam azt már közel se tudom és még csak nem is merem megkérdezni, hogy azt a különleges csalillatot a lárvák hogyan terjesztik? Egyenesen kilélegzik, esetleg a bőrükön keresztül izzadják ki, avagy egy alsó ürülékükön keresztül árasztanak ki? Habár ez utóbbi eset is lehet vonzó egyes különleges rovaroknak. Annyit meg már mindenki tud, hogy az emberi személyes illatok is izzadság formában képződnek. Vajon az atkák is izzadják az “érettségi”illataikat, a bőrükön keresztül? Amennyiben ez a feltétel valóság lenne, így már sokkal könnyebbnek mutatkozna ilyen különleges “érettségi” illatokat begyűjteni, majd megkeresni a legerősebb hatást okozó változatát, majd gyártani annak, akár mesterséges fajtáját! Érdekes témának ígérkezik egy holnapra tervezett írásomhoz. Valójában, a téma feszegetése fontos és sürgős is lenne, ha belegondolunk a méhészet egészségügyi siralmas helyzetébe ! Minden évben, helyenként 30-60%-os elhullás az utóbbi időkben már többre is számíthatunk. Így nálam is 2017- ben 90% volt a kipusztulás. No persze írtam én akkortájt beszámolókat nem is egyet az “Európai Méhész” honlapon, de próbálkoztam máshol is. Másutt azonban érdektelennek bizonyult esetenként a téma is, a hozzáállás is. Kivéve egy félszáz “Európai Méhész” honlap olvasott, akiknek, ezúttal is, külön megköszönöm hűséges kitartásukat. Valójában, jelen esetben, és lényegében az atka csapdázási eszközei, eljárásai jelenleg még érdektelennek tűnnek. Természetesen szívesen közreműködnék minden jószándéku kezdeményezésben, első sorban magyar oldalon. Így legyen az akár az írásaimon keresztül . Az atkacsapdázási ajánlatomat is, először magyar oldalon szeretném kezdeményezni, mint szokásos. De Angliában például a Nottingham-i Műszaki Egyetemen Márton professzor fiamon keresztül is lehet kezdeményezni! De ott azonban már indulóban egy tudományos kutatás, 2 évre szóló csapatműsor, 6 kutató csoporttal, műsor 8 millió €-os hozzájárulással, de nincs szó atkacsalillatról,se csapdázásról! Leközölhető, továbbítható Joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2019. április Magyar ékezetek alkalmazása: Ildikó Nedeczky