Az atkacsapda - nem méhészcsapda ?
Jelen esetben maradjunk csak a méhészeti mesterség keretei között, és figyeljünk föl egy különleges, de mégis gyakori esetre, amikor is maga a méhész esik csapdába. Olyan esetre, amely most is éppen folyamatban, no meg, divatban is ? Hogyan vannak, hogyan lesznek “átverve”, hogyan esnek csapdába a méhészek? Hogyan esnek olyan ámításokba, amelyek előbb-utóbb szinte teljes pusztulásba vezetnek. Valójában a szeres kezelések elkerülhetetlen következményeiről van szó, igazi ökológia katasztrófáról! A környezet bioegyensúlyának teljes fölborulásáról! Bekövetkezhet az, meglepetés szerűen előbb egyes különleges vidékeken, majd országrészeken, akár világrészeken! No persze történik az így, nem beütemezett tervek szerint, de természetesen és önműködően!
Tetemes hirdetések szaklapokban, egy-egy újabb és újabb hatásos rovar, és atkairtó szerek alkalmazásáról. Ez utóbbiak száma egyre növekvő legalábbis a korábbi “Környezetterhelési” jelentések szerint is. Így az már évek óta. Ugyanakkor mindezen jeles atkairtó szerek sokasága ellenére, évtizedek óta, nem de továbbra is dühöng az “atkaözön”! Lehet-e ilyen tagadhatatlan sikertelenségből arra következtetni, hogy az atkairtó szerek alkalmazása nem más mint költséges, hasztalan csábítás! De még rosszabb is, hiszen azok alkalmazása a méhészeknek nem csak jövedelem veszteség, de jelentős időveszteség, nem beszélve az alkalmazási ráfordított fáradságokról. De mindez még szinte jelentéktelen, legalábbis a tragikus következményekhez képest. Az alkalmazott szerek tömege, mérgező hatása ugyanis nem vitás. A szereknek az a dolga, hogy mérgezzenek, nem de azért fizetik és azért használják azokat? Legalábbis azért, hogy az atkákat mérgezzék. De, hogy az atkairtó szerek is, többé kevésbé mérgezzenek, a kaptár népességében is, na persze, az meg nem számít. Lagalább is így a szerek gyártói szerint. Márpedig ez a megjegyzés is, egy tagadhatatlan valóság! Ugyanakkor az ajánlott szeres eljárások ugyancsak elkerülhetetlen káros a következménye a méhekre is! Esetenként messze megrendítően káros, lesz más oldalról is. Így az a környezet bioegyensúlyának állandó, folyamatos rombolásán keresztül! Sajnos , az így kialakult tragikus helyzet fokozódása, mélyülése, szemlátomást, továbbra, is folyamatban. Nincs megállás, a helyzet, előbb utóbb végzetessé válhat! Úgy tűnik, úgy alakul, mint egy önműködő megállíthatatlan, halálos öngyilkos folyamat? Legalább is a méhészetben 2019. év közepén továbbra is az atkaölő szerek alkalmazása a divatban! Lásd az idevonatkozó atkamentesítő hirdetéseket, tele a magyar szaklapokban. Csakis a szerek alkalmazása kerül ajánlatra, kerül divatba! (Nem így Franciában, lásd “Abeilles et Fleurs !) Lenne az ilyen eljárás következetesen és valóban az egyetlen lehetőség a károsítókkal szemben? Holott a következmény vitathatatlan: a biokörnyezeti egyensúly fölborulása!
Na persze, a csalafinta szergyártók közel se veszik figyelembe az ajánlott eljárásaik fekete oldalát és kihasználják az ügyfeleik hiszékenységét! Nem hiába az ilyen szerek, módszerek alkalmazása a divatban! A méhészek nagy többsége valójában nem is ismer más megoldást! Mi több a szergyártók a szerek piacán egymással egyenesen versenyeznek a különböző szerek ajánlataival! Kielégíthetetlen pénzéhesség, hajtja őket is. Márpedig az alkalmazott szerek tömegével, a környezet bioegyensúlya egyre inkább fölborul! A közeljövőben ott már nem is lehet méhészkedni! Mi több, holnap ott már-már nem lehet élni sem a méheknek, de a méhészeknek sem! Egy kihalt világ? Ilyen valóság megvalósulására törekedik öntudatlanul, a magát ésszerűnek elképzelt emberi társadalom? Legalábbis így az jelen pillanatban, ezen az úton haladunk! De ugyancsak ilyen kellemetlen, nem tovább benyomás érhet bennünket, amikor elolvassuk az utóbbi évek “Környezetterhelési Monitoring vizsgálatok”-at! Tökéletesen kitűnik a szerek özöne, de közel se azok környezethatása! Nagyszerű, számos táblázatok, valódi képet adnak a vegyszerek alkalmazásának nagyságáról változatosságáról. Ezer köszönet a kimutatások fáradozásáért! Tiszta kép, hol tart ma a méhészet az országban! Így már nem nehéz megérteni, hogy miért is volt az ilyen kimutatásokra szükség!
De most már késő, nincs más megoldás, nincs kiút ? Amennyiben továbbra is ilyen iramban folyik a szerek alkalmazása, növekedése, akkor előbb-utóbb a “kétlábú emlősök” is bele fognak fulladni azok alkalmazásának versenyébe. Igazi fényes jövő?
Hogyan kimászni ha nem is teljesen elkerülni, de legalábbis hogyan elodázni a szerekbe fulladás veszélyét? A kérdés persze közel sincs napirenden az ágazati szerveknél! Berögződött helyzet, nincs választás? A szerhasználati szokások, azon túl a szerek számai annak rendszere nem csak a méhészetben, de különösen a mezőgazdaságban uralkodó . A környezet bioegyensúlyának teljes fölborulása várható előbb-utóbb! Igazi világkatasztrófa! Ja kérem, az nem a szergyártók gondja!
A mai világban, mindenki több jövedelmet akar, mint amit a természetes folyamat képes termelni, legyen az szerekkel, csalással, csábítással! Nagyszerű bizonyíték a hatástalan atkairtó szerek versenye! Semmi esetre se minősíthető az, hasznos építő folyamatnak! Az atkaözön továbbra is és évtizedek óta dühöng! Miközben az emberi szeres védelmi beavatkozások következtében, a környezet bioegyensúlya , egyre inkább fölborul! A mezőgazdaság is szinte belefulladt a szerek alkalmazásába. Nincs megállás, nem várható gyökeres helyzetváltozás! A folyamat berögződöttnek bizonyult! Katasztrofális helyzet, de nem csak a méhészeknek, de az egész emberi társadalomnak. Közöttük így az végül is, előbb-utóbb, még a szerek gyártóinak, az igazi csábítóknak is! De ők nem akarnak semmi másról tudni, mint a pénzjövedelemről. Ők minden bizonnyal csakis gazdagodni akarnak! Történik az így a gyakorlatban, újabb és újabb ajánlott károsító szerek gyártásával, azok versenyével! Így az, nem utolsó sorban, pontosan, és természetesen, a hirdetés csapdájának kihasználásával! Ráadásul az eljárás pénzelése, vagyis a szergyártó haszna származik a csapdába ejtett, alkalmazó, méhészek zsebéből ? De hogyan kimászni az ilyen csapdából? Mindenki többet akar! Úgy a szereket alkalmazó méhész, mint maga a szergyártó! Fűrészelik a faágat amelyen élnek?
Hol itt, az ésszerűség, “kétlábú emlősök” ésszerűsége?
Léteznek ugyan természetvédő mozgalmak, már akár a EU parlamentbe is bejutottak, de azok fáradozásai még hatástalannak bizonyulnak. “ A pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad!”, tartja a mondás, amely tökéletesen bebizonyosodott! Sajnos, érvényes ezen jelmondat, ezen írás fáradozásaira is. Az kérem semmi jövedelmet nem hoz a konyhára! De lehet életmentő. Miközben nagy léptékben, növekszik a természet rombolása, a környezet, amelyben maga a “kétlábú emlős” is él, (és virul?) Annak teljes fölborulása már megállás nélkül folyik. A benne élő öntudatlanok, a környezet egyensúlyának fölborulása folytán, kipusztulásra ítélve! Ami még megrázóbb, hogy történik az így, azok jóvoltából, akik a helyszínen, élnek mint a méhészek is! Öntudatlanul tesznek a bioegyensúly fölborulásáért, szereket alkalmaznak! Valóban ésszerűnek mondható az ilyen eljárás?
Nem lehet megállítani a veszteség irányába haladó fejlődési folyamatot, csak úgy kiáltásokkal, pusztulási veszély hőbörgésekkel, mint az enyém is? De jó lenne, ha mindenki, legalábbis a többség mielőbb tudatára ébredne, észrevenné a veszélyeket! Innen az én hőbörgéseim is! Annyi bizonyos, hogy nem lehet a hatalmas vegyszergyártó nemzetközi trösztöket megállítani felvilágosító érvelésekkel. Őket az ilyen kiabálás hidegen hagy, náluk, csakis a pénz az érdek. Nekik az a haszon is jól jön, amely a szerek értékesítését hirdetéseken keresztül, csábítással ér el!
Legyünk sokan felvilágosultak, ne használjunk szereket a méhészetünkben. Termeljünk természetesen, szermentesen méhészeti termékeket! Legyünk sokan, egyre többen a szermentes eljárások hívei, gyakorlói! Akkor megáll a szergyártás, megáll a környezetrombolás? Álmodni is szabad, álmodni is lehet? Avagy cselekedjünk öntudatlanul, ráadásul a saját kárunkra?
Joseph.bencsik@free.fr 2019. július, leközölhető, magyarosító ékezetek: Ildikó Nedeczky