Bencsik József
Amióta a BBC angol nemzeti hírszolgálat, és TV, legutóbb leközölte, reggel, délben, este, Márton fiam legutóbbi méhészeti kutatásainak eredményét, gondolkodóba estem. Ezek után most már valóban tehetetlen öregnek érzem magam ! Amikor is, valahányszor és gyakran Skype-TV beszélgetésbe vagyok vele Nottingham és Lyon között, már követni is alig tudom ! Most már nem ő van a nyomaimban, inkább én vagyok az övében ?
A negyedik helyen született fiam, Márton, már 10 éves korában szívesen követett, úgy a kertembe, mint a méhesembe, hogy mi történik ott, az érdekelte. Majd később, amikor doktorált matematika-fizikából Nottingham-ban, rövidesen kinevezték, tanárkodásra az egyetemen. Majd egy alkalommal közel 10 éve történt, amikor is, ismét Franciában, nálunk nyaralt, és magával hozott egy « rezgésmérőt » amit ki is próbált máris, egy élő kaptáron. Kecsegtető megfigyelésekre, rezgésekre bukkant a kaptárban, amelyek a későbbiekben egyre több alkalmat biztosítottak különféle rezgés felmérésekre a kaptárban. Ma már elegendő a nevét az interneten beütni, és máris olvashatók a közel fél tucat tudományos írása, rezgés felmérési tanulmányai, no persze angol nyelven ! Mondanom se kell, magam is meghökkenten, de nem szívesen emlegettem : az « öndicséret büdös » már akkor is ha, nem magamról hanem Márton fiamról van szó ! Így az annál is inkább, mert az egyetlen lányomat, Annát , ugyancsak doktorált, idegkutatásokban, ugyancsak kinevezték kutató igazgatónak a Lyon-i ANSES EU labo hálózatban ; közel 10 éve ! Sajnos, vagy szerencsére, ezen a téren, már semmi szakmai beleszólásom !
Ezúttal jelezni szeretném, hogy az « Atkamentes kaptár » tanulmányomban jól jönne, ha bővebben is érdekeltté tenni ez ügyben Márton fiamat is. Jelenleg azonban túlterhelt az EU méhészeti kutatásaira fordított feladatokkal. Mint már egy korábbi EU kutatásokban nyertes hírneves kutató csapat, ezen a téren is ugyancsak hírneves tag ! Mindezek ellenére sokat segít nekem amikor, például, a kérésemre megküldött olyan plasztikból készült piciny hüvelyeket, több mint sokat, amelyek a méhek egyirányú közlekedését biztosítanák ! Pedig, ezzel a küldeménnyel nagyon csalódtam : mert nem engedi a herék közlekedését !
De ígéretet kaptam olyan pheromon csalillat szolgáltatására is, amelyet az « érett » lárvák
árasztanak, jelezvén, hogy már felnőttek. Pontosan, ezek segítségével volna jó az atkákat csapdába ejteni. Kerestem ilyet Magyarországon is. Írtam így Dr. Szöcs Gábornak is, a kutatóintézetbe, aki pontosan az ilyen illatszer előállításában érdekelt, de sehol semmi válasz !

Ezek után már egy olyan atkamentesítő megoldáson munkálkodok, amely az egyirányú szöktetők segítségével valósulna meg. Minden valószínűség szerint nem lesz szükség már csalillatra sem ! Sajnos lassan halad az elgondolás megvalósítása, nem több, mint véletlenül ! Ugyanis a feleségem is akiben azóta is, ma is szerelmes vagyok, 5 szenzációs képességű gyermek anyja, ma ugyancsak 87 évesen, súlyos alzheimer betegségben szenved és ma már nem a gyermekeinek, de neki van szüksége kitartó szorgalmas gondoskodásokra, segítségre ! Ilyen körülmények között persze nehezen haladok. A francia méhész kolléga, aki ígérkezett besegíteni, ugyancsak türelmetlenkedik. Sajnos nem így magyar oldalon, ahol korábban honlapomon megjelent « Atkamentes kaptár » írásom már korábban (2020 április 19) megjelent, de semmi visszahatás ! No persze azóta is morfondírozok, hogyan megalkotni a berendezést, a leghatásosabban ? Így az nem csak méhészgyakorlati szempontból, hanem, méhegészségügyi hatásosság szempontjából is!

Az « Atkamentes kaptár « leírásához tartozott egy « tervrajz » is, amelyre ezúttal is szeretnék hivatkozni. A tervben, ugyanis, jeleztem egy u. n. egyirányú feljárót (G pont !) így az kijárónak is . Jelen esetben éppen azon fáradozok, hogyan megoldani egy ilyen, egyirányú forgalmat a kaptárban ! Ráadásul szeretnék oly módon eljárni, hogy a herék is, ki-bejárhassanak de csakis, egy irányban ! Az elméleti elgondolásom látható hatásossága biztat annak megvalósítására. A legújabb elgondolásom szerint, már pontosan a kaptár bejáratánál szeretnék beiktatni, egy kötelező egyirányú, úgynevezett « fésűs » bejárót ! Persze a fésű, valójában egy « atkafésű » lenne, amelynek segítségével az atka leesne a méhecske hátáról ! No persze elképzelhető ilyen « atkafésű » alkalmazása alulról is, vagyis, a méhecske hasa oldalán is ! Ugyan ezt az eljárást, hátul, a feljárónál is alkalmazni. Annak segítségével, a bejáró méhecske, először is már a közvetlen bejáratnál is könnyen elveszíthet a kullancsaiból. Majd az alsó szitahálón közlekedve, annak végére nyíló feljárónál egy újabb egyirányú feljárón, egy újabb csapda várhatja az atkát ! Így az mielőtt a méhcsaládba érkezne ! Ezek az egyirányú átjárók mindegyike úgy készítve, hogy amikor a kullancsot hordozó méhecske először keresztül áthalad az egyirányú átjárón, akkor a feljáró fésűje lesöpörje a méhecske hátán utazó kullancsot ! Ha nem akkor, ilyen estben akár vissza is kapaszkodhat a kullancs! Meglehet ugyanis, hogy az első alkalommal, nem esett le, csak éppen meginogott. De 40-50 cm-rel tovább, a szitarács hálón közlekedve, egy másik « lesöprő » alkalom is közreműködik a följárás alkalmával ! No persze a « kullancs-fésű » képességén, minőségén múlik első sorban a kullancsok lepotyogása. Márpedig nem kell elfelejteni, hogy egy-egy méhecske naponta akár 100 alkalommal is, kijárhat dolgozni a határba ! És még akkor hátra van a kijárati fésű-csapda kullancstalanító működése ! Vagyis mind a 100 alkalommal megtörténik a 3 szoros atkafésülés, (összesen, 300 ? )hogyan kerülheti el az atka a « lekopást» még hosszú napokon keresztül ? Innen a remény az atkától való végleges magszabadulásra ! ! ! Ráadásul történik az, semmilyen szer, alkalmazásával ! ! !
Igaz ugyan, az « atkafésű » alkalmazása nehézkes lehet a kijáró méheknek ? feszegetni a fésű fogait mondanák egyesek ? Nem kell azonban elfelejteni, hogy a gyűjtögetések alkalmával méhecskék olyan szívesen járnak olyan virágokra is amelyek « kincsei » vastagon beszorítva a virágok szirmai között. De az ilyen hasznos értesüléseket, kincseket a virág illatozása mézillatát is fölismeri a gyűjtögető méhecske. Sok esetben nehézségek, időveszteség adódnak, azok szét hajtogatásából. Amikor a méhecske « tudja » milyen kincsek minősége, a méz, virágpor, várnak rá, a virág szívében, akkor szorgalmasan elvégzi a kihajtogatást, és elviseli a szorító visszaigazulást a méhek testére, és így az akár az egész szezon alatt ! Mert, megéri a fáradságot ? Márpedig ilyen nehézségek ugyancsak adódhatnak a rosszul választott, és gyártott « fésűfogak » keménysége, puhaság választása folytán !
Igaz ugyan, hogy a magam részéről már láttam olyan videót is, amelyen egy méhecske igyekezett a hátáról lesodorni az atkát, a lábai segítségével, sajnos sikertelenül. De az ilyen simogatással még nem tűnt el az atka a kaptárból, még ha le is esett volna !! ! No persze így ez az « atkafésű » alkalmazásával is. De amennyiben a méhész megelégszik azzal, hogy lesöpri az atkát a méhecske testéről, azzal a kullancs még közel se tűnt el a kaptárból ! Itt a bökkenő ! Hogyan az atkát úgy eltávolítani, hogy az vissza se tudjon jönni ? Úgy tűnik a bejárati szitarosta alatt elhelyezett « csalillattal « azt is el lehet érni, hogy amennyiben az atka nem eset volna le akaratlanul a csúsztató lemezre helyezett ragacsos filmre akkor a csalillat segítségével azt is el lehetne érni, hogy másszon oda, a ragasztóba ! Amennyiben még nem ragadt volna meg a csalillat vályú közelében !
Közel 10 évvel korábban Dr Yves le Cont, méhészeti kutató, Avignon-ban folytatott egy érdemleges megfigyelést : A lárva, amikor felnőtt, akkor azt különleges illat árasztásával teszi, jelzi, mert nyilvánvalóan az egy elkerülhetetlen életfeltétel , vagyis egy különleges « érettségi » illatokat áraszt. Azzal jelzi a gondozóknak hogy már felnőtt ; nincs szüksége táplálékra, mi több, azt is jelzi : tessék, be kell fedelezni a sejtjét. Ezt az illatjelzést ismeri az atka is, tudja, hogy az mire szolgál, szinte kötelezően, és szívesen be is tartja. De honnan tudja, kitől, mikor, hogyan, tanulta ? És az atka, így vadássza az ilyen alkalmakat ? Az ilyen lefedelezett sejtben nincs tovább zavargás az etető, a takarító, a karbantartó méhek részéről. Az atka szaporodás feltételei, szinte tökéletesek, zavarmentesek a befedelezett sejtben !
Na jó, jó de hogyan jut a szaporodni kívánó atka ilyen kedvező feltételek tudomására. Tesz így megfigyelések, tapasztalatok, kapcsolat összefüggések alapján, vagy ösztönszerűen, egy « esztelen », 1,2 mm-es élőlény ? Jár el így, tévedés mentesen a felnőtt lárvák « érettségi » illatának fölismerésével, és természetesen ? Minden esetre, magam mint « kétlábú humanoid » részéről meggondolásokra adnak okot !
Marad a nehézség : Hogyan eljárni a lesöpört atkák végleges kikapcsolásában ?
Maga az atka lefésülése is egy « szitarácson » történik. Feltehető, hogy ez alkalommal az atka is alaposan megbolygatott, fölborult állapotba került. Ebben az estben elképzelhető és nem alaptalanul, hogy a megzavarodott atka könnyen átesik a szitarácson, annál is inkább, mert maga a méhecske is erősen ténykedik a lábaival meg ha nem is azért, hogy az atka átessen a szitarácson. Márpedig az így lehullott atka elképzelhetően egy csúsztató lemezre eshet, amelyen már fénylik egy ragacsréteg a végleges megállítására, a méhész jóvoltából !
No persze fönnmaradt, egy ugyancsak alapvető kérdés, amely az « atkafésű »-t, illeti. Itt már ugyancsak érdemleges lenne a magyar méhészek közreműködésére is számítani ! Ezúttal én vagyok a kíváncsi ! Ki tudna ajánlani az átmentesítő, az egyirányú közlekedőbe hatásos és kármentes fésűt ajánlani, amely zavarmentes de hathatós lefésülést okozna. Nálam a puha átlátszó hajlékony plasztik lemezkék kaptak így alkalmazást. Ezeket persze jó lenne ajánlani, hanem kipróbálni, hatásosságát kimutatni ! Szívesen fogadnék, tökéletesítési ajánlatokat ! Siker esetén, az « atkafésű » neve is szerepelni fog a megoldásban ? Úgy érzem nem kevés gyakorlati próbálkozás a láthatáron ! De « aki nem mer, az nem nyer ? »
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2020 július