Hogyan lesodorni véglegesen a méhecske hátáról a kullancsot, az « atka-fésű » segítségével ?
A legtöbb esetben a kullancs a méhecskén, úgy, és olyan helyen szeret « lovagolni » ahol a számára a legbiztonságosabb ! Márpedig a megfigyelések szerint, ez a hely, pontosan a szárnyak tövénél bizonyul a legalkalmasabbnak ! Nem véletlen, hiszen a szárnyak reszketésének hatása onnan indul ki Végül is, úgy tudott, az atka is úgy tudja, hogy a méhecske ugyanis, szinte képtelen akár megvakarni a szárnya tövét, a háta közepét. Persze ugyancsak nem véletlenül : az atka, a méhecske hátán történő utazása közben, jobb szeret ott azon a zavartalan helyen tartózkodni ! A szárnyak zavaró rezgése is ott bizonyulnak elviselhetőnek. Természetesen a szárnyak tövénél indul a rezgés. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy a méhecske is könnyen elérheti a lábaival szinte minden testrészét, vagyis, lelökheti a kullancsot a hátáról, de nem így a szárnyak tövében ? Azok rezgését működés közben nem illő zavarni, még az atkának sem, nem de ? Nem véletlen, ha az atka a szárnyak tövének közelében szeret « lovagolni » ! Nos akkor, hogyan eljárni, hogyan ezt a helyzetet felborítani , az atkát más útra, vesztés útjára, kényszeríteni ? Itt kerülhet alkalmazásra az úgynevezett « atka-fésű », amely berendezés alkalmazásával, az atka útja a vesztésbe vezet !
Márpedig az atka-fésű, nem más, mint egy méhészeti berendezés lényeges alkatrésze. A ki, be járó méhek kötelező útvonalán. Az alapvető képességének segítségével szinte egy, méhészeti év folyamán meg lehet szüntetni az atka okozta méhészeti károkat ! Maga a fésű « fogai » valójában nem más mint olyan vékony, hajlékony plasztik, 1,2, -2,5 mm széles mint egy plafonra függesztett, lefelé irányuló, független lemezecske, szorosan egymás mellé helyezve. A « fogak » magassági kiindulópontja 5-7 mm a szitarács alapzat fölött. Majd lefelé irányban pedig 2-3 ,cm re ugyancsak a szitarács fölött kapnak elhelyezést. Így az már csak azért is mert a lemezecskék alatt közlekedő méhecskék tehát, és, kötelezően csakis egy irányban történhet. Ide a lemezecskék, alá ugyanis lehetetlen egy kívülről, egy másik irányból érkező méhecskének behatolni. Az atka fésű « fogai » ugyanis lefelé irányulnak és azokat közel 2 mm és 7-8 mm magasan, a közlekedési szint fölött, és lehetetlenné teszik a közlekedést a másik irányba Miközben a befelé irányban haladni akaró méhecske a hátával, fölnyomja a hajlékony lemezecskéket. Megszokott ösztönszerű « lépés », Mindennapos eljárás, hiszen a látogatott virágok szirmainak széttologatására is ily módon kerül sor. Igy az már az akácvirág esetében is ! No persze tesz így, a méhecske már csak azért is hogy a gyűjtésre kínálkozó értékekhez jusson ! Így, kerülhet sor a hátán utazó atka lesodródására is! Márpedig az atka fésű fogai a lesodrásra, vagyis ferdére, előre lejtő beállított fogai, pontosan olyan helyzetbe lettek beállítva, hogy a lesodródás akadálytalanul, és kötelezően megtörténjen ! Így az, az atka esetében is, no persze az is lesodródik ! De fölborulva, egyensúlyát megzavarva, nem tudja pontosan hová kapaszkodni ! Majd leesik a szitarácsra, amelyen keresztül akár máris a rács alá helyezett gyűjtődobozba, ahová véglegesen beragad ! Avagy az ott uralkodó sikamlósság folytán lehetetlen kimásznia !
A magam részéről sok esetben csak képzelődők, mint például a kaptárba kerülő sikamlósság pozitív hatása oldalán ? Végülis, amikor is lehet annak negatív hatásai is. A bejáró méhek a kb 2,5 cm széles szitarácsra érkezve tapossák annak sikamlósságát. Kérdés : marad e azok lábain valami ragályos, nyomatékosabb káros sikamlósság ? Mennyire maradna annak valami negatív hatása méhcsaládra ? Elképzelések szerint, jelentéktelennek minősíthetők a negatív hatások ? De a valóságban gyakorlat híján, nem tudni pontosabban ! De egyes negatív, zavaró eljárás, hatását máris el lehet képzelni !Ez esetben hogyan történne az óvatos eljárás, vagyis egy általános sikamlósság, bevezetése, avagy, talán éppen az elkerülése a kaptárban ? Annyi bizonyos, hogy először is az atka könnyebben fog megkapaszkodni a pillanatnyi környezetében. Így lényegesen kevesebb alkalom adódik a szaporodásának fékezésére, megállítására. A sikamlósság hiányában, elképzelhető, hogy az atka sokkal nehezebben fog átvergődni a szitarácson keresztül, majd, lehullana egy ragacsos lemezre amely fogva tartaná véglegesen ! Akkor maradjunk a klasszikus esetben, vagyis sikamlósság nélkül a kaptárban ! Mit hogyan lenne érdemes csinálni hogyan lenne érdemes ésszerűen eljárni ? Hogyan megszerkeszteni, fölépíteni, olyan biztonságos , szermentes méhészetet, amely, egyben atkamentes is de nem csak, hanem legyen az egyenesen, gazdaságosan jövedelmező ! Annyi bizonyosnak, tünik, hogy a klasszikus « szeres » kezelésekkel folytatott méhészet ma még magasabban költséges, és nem utolsó sorban alaposan fáradságos is ! Évenként újabb és újabb szerek alkalmazásának ajánlata érkezik a méhészek értesítésére, így az első sorban a szaklapokban. Szerencsére már számos bio szervezet, szövetség, természetvédő társulat is alakult az utóbbi időkben ! Valójában a méhészeti szaklapokban a szerek alkalmazási, ajánlatainak többsége, még messze a valódi tiszta-bio szellemben működő eljárások ajánlatainak!
Márpedig az « atka-fésűs » módszerrel folytatott méhészet minden oldalról kivételesen érdemleges módszerek alkalmazását ajánlja !Először is nem kell figyelmen kívül hagyni egy alapvetően lényeges megkülönböztetést :Valójában az atka fésűs méhészeti módszer egyszerre két irányban, úgy befelé, mint kifelé, közlekedve, kizárólag és egy időben, egyformán működik ! A különbség közöttük, kizárólag a kötelező irány, ki vagy be, irányban, vannak beállítva!
Következésképpen a méhecske hátán lovagló atka az atka fésű működése folytán lesodródhat méhecske hátáról már befelé menet, de így az kifelé menet közben is ! A méhészeti szezon alatt azonban az ilyen, ki, be, szállási eset naponta szinte, számtalanszor, százszor is, megtörténhet, valahányszor, és amilyen formában, kedvező az időjárás! Vagyis az eljárás hatásossága, tehát, a kedvező időjárás esetében arányosan, jelentősen, magasabb ! Nem véletlen ha az évad közepén már szinte megszűnik az atka kártevése a kaptárban, pontosan a több mint számos, állandó ki- be járás következtében ! No persze történhet az így amennyiben az atka-fésűs berendezés működőképes formában, a kaptár bejáratára van függesztve.
Mi, hogyan, történik ez idő alatt, az atka fésűs berendezésben ? Tegyük föl, hogy atka érkezik az atka fésűbe, a méhecske szárny tövében lovagolva. Majd megtörténik a lesodródás sikeresen. Persze ilyen esetben az atka is felborulva hagyja el a méhecskére fészkelt « nyergét » ! Onnan kiborulva majd úgy ahogy igyekszik « lábrakelni » és valahol megkapaszkodni. Most tegyük fel, hogy ily módon egyenesen ráesik az atka fésű alatt elhelyezett szitarácsra ! Mi több ; tegyük föl, hogy, azon keresztül szerencsésen át is essen, a méhész szerencséjére, legalábbis így szerencsés a méhésznek ! Majd azon keresztül lezuhan, a lejjebb helyezett alsó ragacsos lemezre, ahol véglegesen, halálosan beragad ! Közel se biztos, hogy ez lenne a gyakori eset ! Ellenkezőleg ! De az eseményeknek még közel sincs vége !
Először Is hasonló esemény máris előfordulhat, legyen az véletlenül, amikor is a kaptárból kifelé, a virágmező ki, munkába igyekvő méhecske is kénytelen a kifelé irányban helyezett kötelező « atka-fésűn keresztül elhagyni a kaptárt ! Lesodródhat az atka kifelé menet is, oly módon mint befelé ! Leeshet a szitarácsra, majd onnan a ragacs hálós aljzat lemezre. De persze közel se biztos, hogy már az első behatolás, első kiszállás alkalmával így játszódnak le az események ! A hosszú napsütéses nyári napok alkalmával, akár százával fordulhat elő ilyen esemény, például a gyűjtögetéssel megbízott méhekkel ! No persze más beosztásban működő méh egyedek is kötelező módon ha nem is olyan gyakran de kijárnak, visszajönnek nap mint nap. Így ismétlődnek, napokon, heteken hónapokon keresztül az « atkatisztulás » olyannyira, hogy becslések szerint az évad lejártával szinte megtisztul a kaptár ! A méhcsalád alá helyezett kaptár-szitarácsra lehullott avagy le nem hullott atkák jelenléte vagy hiánya is bizonyíthatják a hatásfok alakulását
Mindez még közel sem kielégítő bizonyíték az Atka fésűvel nyert tisztulási eredmények igazolására ! Érdemlegesnek számítható eredmények között, legyen szabad megemlíteni a teljes és tökéletes szer mentességet úgy a méhcsaládra mint az általuk előállított termékekre ! Maga az atka fésűnek nevezett atkamentesitő berendezést, akár maga az ügyes, gyakorlati méhész is előállíthatja, alkalmazhatja. Alkalmazására, valójában semmi kötelező változtatás hagyományos kaptárokon ! Maga az atka fésű berendezés, a kicsiny méreteinél fogva csakis a bejáratra függesztve, a kaptáron kívül kap elhelyezést. Egyszerűsége, kicsiny méretei folytán az előállítási árak is a kisméretű berendezések sorába számítható !Semmiféle karbantartási költségre nincs szükség. Természetesen időközi ellenőrzések biztosíthatják a működését. Lásd a korábbi írásaimban !
Az « atka-fésű » a méhészeti kellékek sorában, pontosan a bebizonyosodott képességei folytán rövid idő múltán nemzetközileg elismert méhészeti kellékek közé sorolható méhészeti szerszámmá válik ! A folyamatos alkalmazása folytán természetesen újabb és újabb képességek kerülhetnek napvilágra ! Minden bizonnyal az alkalmazási eljárások leírásának, közel sincs vége !
Siker esetén, amihez nincs kétség, kis idő múltával néhány éven belül számíthatni lehet az « atka özön » megszűnésére, a méhcsaládok fellélegzésre ! De ezúttal, így a méhészek jelentős megkönnyebbülésére is ! legyünk sokan a magyar méhészek, között, akik a bátor kezdeményezésekkel igyekeznek megmenteni a méheket, a méhészetet de nem csak Magyarországon ?

joseph.bencsik@free.fr Lyon 2020 szeptember